A globális felmelegedés veszélyei
2006.02.06. 19:33
|
|
Globális felmelegedés. A fogalom nagy valószínűséggel mindenkinek mond valamit, mindenkinek vannak elképzelései a várható következményekről. Előző cikkemben már írtam az éghajlatváltozás általános tendenciáiról, a várható - globális méretű - következményekről. Most azonban nézzünk egy kicsit mélyebbre, vegyük górcső alá, hogy mik azok a változások, melyek már elkezdődtek a természetben és egyre fenyegetőbbek lehetnek az emberiségre nézve is.
Egyre több haláleset
A WHO kutatóinak tanulmányai szerint évről-évre közel 160.000 haláleset várható a globális felmelegedés hatásaként, melyeket főként malária és alultápláltság okoz majd. A felmérés szerint 2020-ra ez a szám akár meg is duplázódhat, a legveszélyeztetettebb helyzetben a fejlődő régiók gyermekei vannak, ők tűnnek a legsebezhetőbbnek. A klímaváltozás annyiban jótékonynak mondható, hogy a zord hidegekkel járó halálesetek érezhetően redukálódnak majd, ezt azonban egyből ellensúlyozzák más bajok, melyek száma folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. A hőmérsékleti változások következtében egyre nagyobb teret nyernek például a moszkitók, melyek a malária terjesztéséért felelősek. Emellett tartanunk kell az áradások okozta veszélyektől, elsősorban az ivóvízkészletek megfertőződésétől, valamint földjeink termésének megrongálódásától.
Viharok és áradások
A globális felmelegedés következményeként a XX. századra már valamelyest megnőtt a légkörben található csapadékmennyiség, mely folyamat tendenciózus, s hatását heves, pusztító felhőszakadások formájában érezzük. A jótékony, csendes esőzések előfordulása egyre csökken. Egy tanulmány kimutatta, hogy Ázsia - különösen Dél-kelet Ázsia - területén az elkövetkező évtizedek során akár kilencszeresére is nőhet az áradások veszélye, ami valóban ijesztően hangzik. Sajnos azonban ez a növekedés világszerte érvényes. 1998-ban negatív rekordot állított fel Földünk, 96 áradással, mely 55 országra oszlott el.
A hőmérsékleti átlagok lassú növekedése nem kedvez a téli hónapoknak sem. A melegedés következtében egyre gyakoriabbak az ideje korán elkezdődő olvadások. 1996-97 fordulóján például - a szokatlan melegnek köszönhetően - hatalmas olvadás kezdődött, mely rekordméretű áradást hozott maga után, s ennek következtében Washington, Idaho, Oregon, California és Nevada területeiről több mint 500.000 ember kényszerült elmenekülni - otthonaikat, addigi életüket hátrahagyva.
Gyilkos hőhullámok
2003. júniusában, egy forró hőhullám után, közel 1700 ember vesztette életét Indiában, míg Európában egy hasonló jelenség 35.000 emberéletet követelt. 1995. júliusában - ugyancsak a rekord méretű hőség miatt, 1000 ember lelte halálát Chicago-ban. És ez csak néhány példa azokból a halálesetekből, melyek sajnos évről-évre előfordulnak a szélsőséges hőmérsékleti értékeknek köszönhetően.
Az extrémen módon magas értékek egyre gyakoribbá válnak, s mivel az éjszaka mérhető hőfokok legalább annyira megemelkednek majd, mint a nappaliak, ezért a probléma még súlyosbodik.
Egyre gyakoribb erdőtüzek
A felmelegedés további káros hatása, hogy nagy mértékben kedvez az erdőtüzeknek. A meleg hőhullámok kiszárítják a bozótosokat és erdőket, melynek hatására sokkal könnyebben alakulnak ki tüzek. Példa erre az is, hogy Kanada, Alaszka és a volt Szovjet Unió erdei eddig soha nem látott intenzitással égnek, ami északon ritkának mondható.
Alaszkában és Kanadában az erdő- és bozóttüzek közel hét millió hold területet perzseltek le a '90-es évek során, ami kétszerese a '60-as években tapasztalt három millió holdnak S ezek a számok sajnos egyre csak nőnek. A 2000-es év például az egyik legtragikusabb volt az Egyesült Államok történetében. Hét és fél millió hold erdő pusztult el, s az oltási költségek több mint másfél milliárd dollárra rúgtak.
Növekvő számú trópusi betegségek
Egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy az eddig speciálisan egy-egy területre korlátozódott betegségek - a hőmérséklet emelkedésével - világszerte felütik majd fejüket, úgy, mint a trópusi náthaláz. Ezt a betegséget, a maláriával egyetemben, rovarok hordozzák, s lassacskán eddig fertőzetlen, földrajzilag magasabban elhelyezkedő területeket is megtámadnak majd. Ezen túl számítanunk kell a sárgaláz és az agyvelőgyulladás világméretű elterjedésére is. |
|