Tokió, Japán - A globális felmelegedés a világ legértékesebb természeti területeit veszélyezteti, állapítja meg a WWF a napokban nyilvánosságra hozott tanulmányában. A természetvédelmi szervezet az elmúlt héten 25 országban kezdte meg 200 napig tartó kampányát, amely elősegítheti, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv jogerőre emelkedjen.

Az "Élőhelyek veszélyben: A globális felmelegedés és fajok eltűnése a nemzetközi jelentőségű szárazföldi ökoszisztémákról" címmel kiadott WWF tanulmány az első, amely kifejezetten azt vizsgálja, hogy a globális felmelegedés milyen hatással lesz a következő évtizedekben a világ legértékesebb természeti területeire - olyan kiemelkedő fontosságú élőhelyekre, amelyek fajgazdagsága és biológiai sajátosságai rendkívüliek. A tanulmány 113 szárazföldi terület vizsgálata alapján megállapítja, hogy a Föld óriási része - a trópusoktól a sarkvidékig - veszélyben van, főleg az északi-sarkköri tundra Kanadában, a közép-andoki száraz fennsík Chilében, Argentínában és Bolíviában, az Urál hegység és a Dauri sztyepp Mongóliában és Oroszországban, a Terai-Duar szavanna Északkelet-Indiában, Ausztrália és a Fynbos Dél-Afrikában.

A tanulmány arra is rávilágít, hogy a globális felmelegedés megváltoztatja az élőhelyeket, és sok faj nem lesz képes arra, hogy elég gyorsan más, számára alkalmas élőhelyre vándoroljon, és így életben maradjon. Ennek következtében jelentősen megnő a lehetősége annak, hogy katasztrofális mértékben csökkenjen a növény és állatfajok száma a Föld legérzékenyebb természeti területeinek egy ötödén.

"Megdöbbentő, hogy a globális felmelegedés a biológiai szempontból legértékesebb ökoszisztémákat veszélyezteti leginkább. Ha nem teszünk valamit, hogy megfordítsuk ezt a rémisztő folyamatot, akkor ez több ezer faj kihalásához vezet" - mondta Jay R. Malcolm, a tanulmány szerzője.

A tanulmány nyilvánosságra hozása egybeesik a WWF 200 napig tartó "Go for Kyoto" (Előre Kiotóért) kampányának kezdetével. A WWF kampány célja, hogy elegendő számú kormányt győzzön meg a Kiotói Jegyzőkönyv ratifikálásáról, amely így 2002-ben életbe léphet. A kampány augusztus 26-án ér véget, amikor a világ vezetői Dél-Afrikában, Johannesburgban gyűlnek össze a Világcsúcs Konferencián, amelynek témája a fenntartható fejlődés. A csúcstalálkozó résztvevői az elmúlt 10 évet értékelik a fenntartható gazdálkodás szempontjából, de nem lesz mit ünnepelniük, ha addig nem lép életbe a kiotói klíma egyezmény - az egyetlen nemzetközi megegyezés, amely a globális felmelegedéssel foglalkozik.

A WWF összeállította annak a 25 fejlett országnak a jegyzékét, amelyeknek mindenképpen ratifikálniuk kell az egyezményt, hogy az biztosan életbe lépjen. Míg fejlődő országok tucatjai, valamint Csehország és Románia már ratifikálta az egyezményt, az Európai Unió 15 országának, Oroszországnak, Japánnak, Kanadának és egyes közép-európai országoknak lépniük kell, hogy ne rajtuk múljon a globális felmelegedést lassító nemzetközi erőfeszítések kudarca. Ezekben az országokban a WWF kapcsolatba lép képviselőkkel, kormányokkal és felhívja figyelmüket arra, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv a globális felmelegedéssel kapcsolatos folyamatok megváltoztatásának alapját teremti meg, és ezért sürgeti annak ratifikálását.

A kiotói célok elérését szolgáló folyamat gazdasági elemzése kedvező, hiszen elhanyagolható költséget jelent az EU számára és pozitív gazdasági hatással van Japánra és a kelet-európai országokra is. Az egyezmény az üzleti szféra egyre növekvő támogatását is élvezi. 13 ország 150 vállalata, melyek éves forgalma 2000-ben 400 billió euró volt, követeli, hogy az egyezmény 2002-ben életbe lépjen.

"Most már a WWF listáján szereplő 25 országon a sor, hogy hallgassanak polgáraikra, vállalataikra és józan eszükre, és eldöntsék, hogy mi győzzük le a globális felmelegedést vagy az győz le minket" - mondta Jennifer Morgan, a WWF klímakampányának vezetője.

A WWF Magyarország sok más környezetvédelmi szervezethez hasonlóan sürgeti a Magyar Kormányt, hogy segítse elő a Kiotói Jegyzőkönyv hatályba lépését, indítsa el a hivatalos folyamatot a Jegyzőkönyvhöz való csatlakozás érdekében.

Megjegyzés:
Az itt következő lista annak a 25 fejlett országnak a nevét tartalmazza, amelyektől a Kiotói Jegyzőkönyv hatályba lépése függ. (1990-ben kibocsátott szén-dioxid mennyiség szerint csökkenő sorrendben):

1-15: Az Európai Unió 15 tagállama: Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Finnország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Nagy-Britannia
16. Oroszország
17. Japán
18. Kanada
19. Lengyelország
20. Bulgária
21. Magyarország
22. Szlovákia
23. Svájc
24. Észtország
25. Norvégia.


A Kiotói Jegyzőkönyv abban az esetben lép életbe, ha a 15 EU tagállam, Japán és Oroszország mellett az alábbi országok is elfogadják:
ˇ Kanada vagy Lengyelország,
ˇ vagy együttesen Bulgária, Magyarország, Svédország, Észtország és Norvégia.