|
Lexikon
2006.09.10. 14:10
Magas-szintű felhő, a Cirrus: a fátyolfelhő, mely a legnagyobb magasságokban kialakuló jégtűkből álló felhő. Többféle lehet. A fonalas szerkezetű fátyolfelhő, a "Cirrus filosus" látványra többé-kevésbé egyenes vagy szabálytalanul görbülő szálakból álló felhő. A szálak nagyon finomak, végeiken sem horog, sem csomó nincs és különállóak. Az a fátyolfelhő, mely látványra olyan, mintha írásjelként az égre krétával egy vesszőt húztak volna, vége egy "kampóval" felfelé görbül, a "Cirrus uncinus". A sűrű fátyolfelhő a "Cirrus densus", az üllő formájú fátyol, a "Cirrus nothus" pedig, amely a zivatarfelhő legtetején képződik. Csapadék egyikből sem hullik.
Majd ha piros hó esik! Volt és lesz is ilyen. Például a Grönland közeli Karmin szigeteken 30 cm vastag sötétvörös hóréteget fedeztek fel. A hó színét egy moszat, a sphaerella nivalis okozta. Az esetek zömében ugyan moszatok okozzák a hó elszíneződését, de előfordult már, hogy az erős légáramlás hozta szaharai homok színezte meg a havat Európa számos országában.
Maximumhőmérő: olyan meteorológiai mérőműszer, amely két megfigyelés közötti időszakban a legmagasabb hőmérséklet mérésére szolgál. Több típus közül a legismertebb az olyan higanyhőmérő, amelynek kapilláris csövében közvetlenül a higanygömb felett erős szűkület van. Amikor emelkedik a hőmérséklet, ezen a szűkületen átnyomódik a higany, magától azonban már visszahúzódni nem tud. Így továbbra is jelzi a legmagasabb hőmérsékletet az előző megfigyelés óta eltelt időszakra. A mérés befejezése után ugyanúgy le kell rázni, mint az egyszerű lázmérőt.
Melegfront télen: a melegfront a frontok azon típusa, amikor egy melegebb levegőtömb egy hidegebb fölé siklik. Jellemző rá a nagy kiterjedésű, réteges felhőzet, amelyből csendes, nagy területen egyenletesen eloszló csapadék hullik. Télen ilyenkor nagy a valószínűsége ónos eső kialakulásának, mivel a meleg légtömb gyors lehűlésnek indul. Ennek hatására a benne lévő víz kicsapódik, és eső formájában "elindul" lefelé. A talajon, illetve annak közelében azonban fagypont alatti a hőmérséklet, így a lehulló vízcseppek odafagynak a fagyos felületre.
Melegfront: olyan 500-800 km széles övezet, ahol hőmérsékletükben, nedvességtartalmukban különböző légtömegek érintkeznek és a meleg levegő a hideg felé mozog, illetve a fölé tolódik, miközben lehűl. Ilyenkor kondenzáció lép fel, amely kiterjedt felhőzetet és gyakran tartós csapadékot eredményez. Sokunknak okoz pl. fejfájást, depressziót, ingerlékenységet, álmatlanságot.
Mérsékelt égöv: az északi és a déli félgömbön a térítőköröktől a sarkkörökig terjedő területek a közepes földrajzi szélességen fekszenek, éghajlatuk túlnyomórészt mérsékelt. Itt, a 23,5 foktól a 66,5 fokig terjedő földrészen minden nap van nappal és éjjel is. Évente egyszer van legalacsonyabb és legmagasabb napállás, ennek megfelelően változik a négy évszak is. A mérsékelt égövön belül megtalálható pl. a sivatagi, vagy félsivatagi éghajlat éppúgy, mint a szibériai, vagy a kanadai hideg. Ide tartozik az alpesi éghajlat, valamint a mediterrán, amely főként a partvidékeken jellemző, ahol a tenger hatására a nyár napos és száraz, a tél csapadékos és enyhe.
Mesterséges esőkeltés (I.): Az időjárás megváltoztatásának lehetősége régi kérdés. Elsősorban aszály idején lehetne fontos az eső mesterséges előidézése. A természetes módon létrejövő csapadék keletkezésének tényezői megadják, mi lenne szükséges mesterséges előállításához. Vagy erős felszálló légmozgást kell előidézni, vagy a hatékony kicsapódási magvakat kell a levegőben megszaporítani. Esetleg mindkét csapadékképző eljárást együtt kellene alkalmazni. A mesterségesen előidézett felszálló mozgással véghez vitt "esőcsinálás" nehézségét, a nagytömegű levegő megfelelő magasságba emelése jelenti. Megoldhatatlannak látszik, roppant energiamennyiséget igényel.
Mesterséges esőkeltés (II.): a második esőképző eljárás, amikor a felhőben lévő vízcseppeket mesterséges beavatkozással ki kell fagyasztani, mivel a keletkező jégszemek számára a felhő nagy relatív nedvességű tere túltelítettséget és ezzel együtt gyors növekedést biztosít. A kifagyás megindítására pl. szilárd széndioxid, ólomjodid, jodoform alkalmas. A kísérletek nem adtak meggyőző eredményt. Nagyszámú kísérlet során a felhők ugyan valóban adtak némi csapadékot, de mindig csak olyankor, amikor vízcseppek sokaságából álló felhők voltak jelen, azaz nem lehetett tudni, mennyi lett volna a kihullott eső a beavatkozás nélkül is. A gyér vízanyagú felhők a jégképző anyagok repülőgépről való lehintése ellenére sem adtak csapadékot.
Miért kékebb az ég a hegyekben? Minél magasabban járunk, annál sötétebb kéknek látjuk az eget. Ritkább és tisztább is a levegő. Kevesebb a szórt fény, erősebb a közvetlen napsugárzás, többek között az UV-B is. Ezért fontos a magashegyi síeléshez erős UV-B szűrős napvédő krémet és megfelelően szűrő szemüveget vinnünk!
Miért vörösebb a lenyugvó Nap? Ahogyan közeledik a Nap a látóhatárhoz, a sugarak egyre hosszabb utat tesznek meg az alsó legsűrűbb, legporosabb levegőrétegen keresztül. A leghosszabb távon a vörös, majd a bíbor színű fénysugár hatol át. A bíborvörösnek látszó lenyugvó Nap fényében az esti égbolt felhőin is tükröződik a fény, ezek is vöröses rózsaszínűek ilyenkor. A fénysugár elhajlása miatt a Nap egy ideig még akkor is látható, mikor az már a látóhatár alá kerül.
Mikroklíma: a mikroklímák viszonylag kis térségekben érvényesülnek, igen változatosak. Kisebb területek, városok, utcák, udvarok, zárt helyiségek, vagy akár barlangok, zárt hegyzugok éghajlata. Nem egészen szerencsés kifejezés, mivel inkább valamely klíma kisebb részleteiről van szó. A mező pl. más éghajlatú, mint az erdő. Az erdőben nappal hűvösebb, éjjel melegebb van, mint a nyílt mezőn. A fedett, de nem fűtött épületekben is ugyanez tapasztalható.
Mindenki tudja, hogy az év különböző szakaszaiban más és más a nappalok hossza. De talán nem mindenki tudja, hogy milyen jelentős ez a fél év alatt bekövetkező változás. Például Magyarország legészakibb falujában, Hidvégrárón a nyári napforduló idején (június 21 körül) 16 óra 9 perc, a téli napforduló környékén (december 22 körül) pedig csupán 8 óra 16 perc a nappal hossza. Tehát ott fél év alatt 7 óra 53 perc a különbség. Ezzel szemben a legdélibb magyar faluban (Kásád) ugyanezek a számok: nyáron 15 óra 43 perc, télen 8 óra 41 perc; tehát a különbség 7 óra 02 perc. Azaz észak-déli irányban 51 perc különbség van ebben is.
Minimumhőmérő: két észlelés közti időtartam legalacsonyabb hőmérsékletének meghatározására szolgál. A hőmérő edénye kétágú villa, hogy ezzel nagyobb legyen a felülete és a levegő hőmérséklet-változásait gyorsabban átvegye. Mérőfolyadéka színesre festett alkoholvegyület. A kapillárisban piros, vagy kék üvegpálcika van. Ha a hőmérséklet csökken, az alkohol "meniszkusza" a felületi feszültség következtében a pálcikát az alkohol felszínéről magával húzza. Amikor a hőmérséklet emelkedik, az alkohol kitágul és a kapillárisban előrehalad, a pálcikát azonban az elért legalacsonyabb helyen hagyja.
Napfénytartam-mérők: a különböző műszerek működése a közvetlen napsugarak hő- vagy vegyi hatásán alapul. A legelterjedtebb, a Campbell-Stokes-féle műszer a hőhatáson alapul. Ez egy talapzaton álló csiszolt üveggömb, amely a direkt sugarakat az átellenes oldalon egy gyújtópontban gyűjti össze. Ezek a gyújtópontok a sugarak napi irányváltozásai miatt egy gyújtófelületet adnak ki. Az üveggömböt gyújtótávolságban egy fémből készült gömbhéj-részlet fogja körül, amely elmozdítható. A belső oldalra papírszalagot helyezünk el, amelyet az összegyűjtött direkt sugarak megperzselnek. A papírszalagon órabeosztás van, s a perzselések helyéből megállapíthatjuk, hogy mikor sütött a Nap és mikor takarta felhő. A műszernek pontosan északdél irányú tájolásúnak kell lennie és alapja vízszintesen kell hogy álljon.
Naptevékenység: a Nap felszíni jelenségeinek összessége, különösen a napfoltok, fáklyák, napkitörések, azaz protuberanciák jelenségei az óriási arányú mozgásokkal, tömegáthelyezésekkel. Ezek nem egyformák minden évben. A tevékenységet pontos mennyiségekkel kifejezni nehéz lenne. Azt azonban számon lehet tartani, hogy nap mint nap hány folt és a foltoknak mekkora területe jelentkezett a Napon. Így a Nap tevékenységét legkézenfekvőbb a jelentkező foltok összes területével kifejezni.
Nemere: a Kárpát-pannon térség legnevezetesebb helyi szelei az Alföld és a hegységkeret határán jelentkező hegy-völgyi szelek. Ezek közé tartozik például a Gyergyói-medencére és a Csíki-medencére lecsapó híres Nemere szél ("ne erre, arra fújjál" - mondja a székely), amely télen a Dél-orosz puszták szibériai hidegét hozza magával. A száraz, keleti szél sokszor napokig, sőt hetekig fúj. 1902. április 19-én Csíksomlyón a levegő nedvessége az erős nemere idején 12%-ra süllyedt. Az ilyen száraz levegő csak a sivatagokra jellemző.
Norther, vagyis "északi" szél a neve annak a rendkívül erős és hideg szélnek, amely az Egyesült Államok déli, meleg vidékein szokott károkat okozni. Elsősorban Texas és Arkansas területén jelentkezik, de gyakran kiterjed a Mexikói-öbölre is. Közeledtét sötét felhő jelzi. A vihar megérkeztekor akár 20 fokot is csökken a hőérzet. Szerencsére csak rövid ideig, néhány óráig tart, majd ismét gyorsan felmelegszik a levegő.
Oldalszél: minden olyan szél, amely bármilyen - főleg mozgó - tárgyra oldalirányú erővel hat. Főként a közlekedési járművekre ható ereje miatt fontos, különös tekintettel a gépjármű- és a légi közlekedésre. Az oldalszél által okozott sodróhatásnak nagy szerepe van a le- és felszálláskor.
Olvadás: olyan halmazállapot-változás, amikor az anyag átalakul a szilárd fázisból a cseppfolyósba.
Olvadáspont: az a hőmérséklet, amelyen a szilárd halmazállapotú anyag olvadékával egyensúlyt tart. A térfogatcsökkenéssel olvadó anyagok olvadáspontja a nyomás növekedésével csökken, ilyen a víz is.
Ónos eső: télen előforduló csapadék, jégdara hullást követően, eső előtt. Gyakran csak átmenetileg tapasztalhatjuk. Akkor alakul ki, amikor a felszínen és közelében a megülepedett fagyos levegő fölé a magasban melegebb léghullámok érkeznek, pl. melegfrontok esetén. Ha ilyenkor a fenti melegebb levegőből megered az eső, az esőcseppek útközben a talaj közeli hideg légrétegben túlhűlt állapotba kerülnek, s a fagyos talajon, vagy tárgyakon megfagynak. Ez a fentről még eső formájában hulló, a talajon már jégbevonatot képező csapadék az ónos eső. Az ónos szitálás ugyanez a jelenség, csak kisebbek a cseppecskék. Ez főleg ködfelhő-rétegben tapasztalható, komoly balesetveszélyt jelentő időjárási esemény.
Ónos szitálás: télen a talaj közelében gyakori az a hőmérsékleti eloszlás, amikor a magasabb légrétegek melegebbek, mint a talajhoz egészen közeliek, amelyek gyakran 0 fok, vagy az alatti hőmérsékletűek. Ilyenkor a csapadék a fenti enyhe levegőben eső formájában hullik, majd a cseppek a talaj közeli hideg légrétegben túlhűlt állapotba kerülnek és a talajon, vagy tereptárgyakon azonnal megfagynak. Ez a jégbevonatot alkotó csapadék az ónos eső, ha a cseppek parányiak, az ónos szitálás.
Ostro: a déli szél neve. Az Olaszországot övező tengereken nevezik így a tengerészek.
Paleoklimatológia: az éghajlattannak, azaz a klimatológiának az az ága, amely a légkör meteorológiai állapotát az egyes geológiai korokra nézve rekonstruálni igyekszik. Őséghajlattannak is nevezzük. Vizsgálja például a növényi és az állati kövületeket, az eljegesedés elterjedésére vonatkozó nyomokat, az egyes korokra vonatkozó geográfiákat, topográfiát stb.
Pampero: a La Plata-vidék zivatarjainak szélrohama. A zivatarok délnyugat felől, a pampákról indulnak és északkelet felé kifutnak a tengerre is. A déli félteke telén szoktak megjelenni, csak néhány óráig tartanak, de néha komoly károkat okoznak.
Partvidéki éghajlat: Az óceánok lassabban reagálnak a hőmérséklet változásaira, mint a szárazföldek. A part menti tájakon viszonylag állandó a hőmérséklet. A tengeri szél hideg időben melegíti, meleg időben hűti a levegőt. A "homokos partok éghajlata" a legzordabb jelenségek közé tartozhat. A víz gyorsan beszivárog a talajba, és sivatagi körülmények alakulnak ki. A szél és a víz szállította só erősen koptató hatású. A "sziklás partok éghajlata" is kemény feltételeket támaszt az élővilágnak. Gyakoriak a hullámtörések és a nyílt tenger felől fújó szél. Apály idején száraz időszakok sújtják. A "folyamtorkolatok éghajlata" viszont védett helyzetet teremt, és a Föld egyik legtermékenyebb ökorendszerét képezi az uralkodó növényzet, a tengerparti mocsárerdő, a mangrove életfeltételeivel.
Ponente: a nyugati szél neve az olasz tengerészek körében.
Purga: a viharos, hideg szél neve Szibériában. Tramontana: az olasz tengerészek elnevezése az északi szélre, főleg az Adrián elterjedt elnevezés. Zefürész: hanyagul zefír, a görög neve a nyugati szélnek. Görögországban viharos szél, Olaszországban viszont hűsítő, kellemes, enyhe légmozgás.
Sarki fény: a légkör feltűnő elektromos jelensége, amit a Föld legtöbb trópuson kívüli vidékén észlelnek, különösen a magasabb földrajzi szélességeken. A látvány fényhullámok és pászták halvány fényéből áll, gyakran a Föld sarkvidékeiről látszik sugárzódni. A jelenség nemzetközileg ismert neve az északi féltekén az "aurora borealis", a déli féltekén "aurora australis". Kialakulásában fontos szerepe van a levegő nitrogénjének és oxigénnek. Ezen gázok atomjait gerjesztik a Napból érkező elektromágneses részecskék a sarkvidékek közelében.
Sarkvidéki vagy hideg égöv: a magas földrajzi szélességeken, azaz a sarkkörök és a sarkok közötti fekvő éghajlati övezet. Itt a 66,5 szélességi körtől az északi és déli sarkig terjedő területen a napsugarak felszínt érő beesési szöge mindig kisebb, mint 47 fok, de a Nap az év egyes szakaszaiban egyáltalán nem nyugszik le, máskor nem kel fel. A sarkokon fél-fél esztendeig tart az éjszaka, vagy a nappal. A sarkvidéki éghajlat változó mértékben, de folyton hideg. Hosszú, borús és nagyon hidegtelek után alig enyhébb nyarak következnek. A kevés csapadék - évente átlagosan 250 mm- általában hó, vagy jég formájában jelenik meg. Az átlaghőmérséklet még a legmelegebb hónapban is alig éri el a 10 fokot.
Sirokkó: kétféle szél neve. A Földközi-tenger vidékén az esős évszak jellemző szele. Délről, délkeletről fúj. Hosszan tartó, füllesztően meleg, nedves szél. Éppen ellenkezője a bórának. Sirokkónak nevezik Szicília déli részén a sivatagról átjövő forró, száraz, poros szelet is. Bármelyik hónapban előfordulhat, de jellemzően tavasszal alakul ki. Szárazsága miatt többször okozott már tűzvészt.
Szél: a levegő vízszintes irányú mozgását szélnek nevezzük. A "légáramlás" ellenben a vízszintes mozgásokon kívül a függőlegeseket is jelenti. A szélhez mindig valamilyen irány és sebesség is tartozik. Mindkét meghatározó szoros kapcsolatban van a légnyomáseloszlással. A talaj közeli rétegekben, ahol a súrlódás erősen érvényesül, a szél a magasnyomású területről az alacsony-nyomású terület felé irányul. Ezt a fizikában a "Buys-Ballot törvény" írja le. A szél irányát azzal az égtájjal jelöljük, ahonnan fúj. Az északi szél tehát északról dél felé. A sebesség mértékegységei: 1 m/s = 3,6 km/h.
Szellőztetés után Szahara? Télen is szükség van a lakásban napi egy nagy szellőztetésre. A légfrissítők nem növelik a levegő oxigéntartalmát. A rosszul szellőztetett lakásban idővel akár légzési nehézségek is felléphetnek. A friss, hideg levegőcsere után a lakás relatív páratartalma télen hirtelen lecsökkenhet 20%-ra is, ami szaharai szárazsághoz hasonló! Pótoljuk a nedvességet, egy 4 x 5 m alapterületű szoba esetében legalább napi 1 liter víz elpárologtatásával!
Szélmérő: a szélirányt, a szélsebesség átlagos értékét és a szél- lökéseket méri.
Szélrózsa: a különböző irányú szelek ábrázolása csillag alakú diagramon. A meteorológiai mérőállomások széladatainak ki- értékelésekor szemléletes bemutatásra alkalmas.
Szénanátha: a virágporszemek kutatásával foglalkozó tudomány neve: palinológia, (a görög palynein = szétszórni, szétszóródni szóból származtatva). A virágporszem neve: pollen. E szó latinul lisztet jelent, csak többes száma van, ezért a pollenek szó helytelen. Virágpora a nyitva-, és zárvatermő növényeknek is van. Főleg a zárvatermő fajok okoznak légúti panaszokat.
Szivárvány: koncentrikus körívekből álló fényjelenség, mely az égboltnak a Nappal ellenkező felén jelentkezik. Kialakulásakor a fénysugár a vízcseppekben törést, színszórást és visszaverődést szenved, amikor a Nap sugarai a légkörben lebegő vízcseppeket a jelenséget megfigyelő szemszögéből megfelelő szögben érik. Ha a Napnak háttal állunk, fejünk képzeletbeli árnyékához képest kb. 40 fokos szögben látjuk a legerősebb ívet, ennek külső szélén a vörös szín, legbelül az ibolya látszik. Ez a főszivárvány. Olykor kb. 50 fokos szögben látható a jóval halványabb második ív, a mellékszivárvány, fordított sorrendű színekkel.
Téli nap: a meteorológiában azokat a napokat nevezzük "télinek", amikor a legmagasabb hőmérséklet is legfeljebb a 0 °C fokot éri el, vagy az alatt marad egész nap.
Vázsonyi-szél: a Balaton északi partvidékének bóraszerű, erős északi szele. Általában észak-északnyugati irányú, s a Veszprémi-fennsík irányából halad a Balaton felé. Körülbelül Tihannyal szemben fúj a legerősebben. Figyeljék meg, hogy ezen a vidéken a nem szélvédett helyeken minden fa dél felé dől. Az itt lakók Fő szélnek is nevezik. Nem azért, mert ez a fő szélirány, hanem azért, mert felülről bukik alá a tóra, tehát "főső szél".
Vízoszlopok: a tavak, tengerek fölött keletkező levegőörvények. A szemlélő számára a víz felett keletkező tornádóra hasonlítanak, előfordul, hogy az is. Keletkezésükhöz azonban nincs szükség kemény zivatarra. Vannak tornádó jellegű és nem tornádó jellegű vízoszlopok. Keletkezhetnek egymagukban vagy csoportosan. A keletkező víztölcsér első jeleként elsötétedik a vízfelszín ott, ahol az örvénylő levegő felkavarja a felszínt. Addig mozog egy görbült pálya mentén - kb. 15 percig -, amíg a hideg levegő lassan a tölcsér belsejébe nem jut.
Zord nap: amikor a hőmérséklet napi maximuma legfeljebb -10 °C.
Zúzmara: erős fagyban és gyenge szélben a túlhűlt vízcseppek tárgyaknak (faágak, villanyvezetékek stb.) ütközve kicsapódnak. Tejfehér, nem átlátszó, szemcsés, jeges bevonatot képeznek. Sűrűbb és keményebb, mint a dér, de könnyebb, lágyabb és kevésbé átlátszó, mint a jégbevonat. Komoly károkat okozhat, hiszen a jégbevonat vastagsága esetenként több cm-t is elér, azaz súlyának gyakran a vastagabb faágak sem tudnak ellenállni. Az elektromos távvezetékeket megfelelő méretezésen túl akár fűtéssel is védeni kell zúzmaraképződés ellen, mert leszakadhatnak.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
